Mint az utóbbi időben minden évben, 2014-ben is lehetőséget szerettünk volna biztosítani a versenyzőinknek valamilyen versenyautó kipróbálására. Sajnos az időjárásnak köszönhetően tavaly többször is el lett halasztva a teszt, de idén, június 7-én már semmi sem állhatott az RCM Suzuki teszt útjába.
A résztvevők 3 csoportban érkeztek, egy rövid eligazításon vettek részt, majd egy instruktor segítségével nekiálltak a 8 körnek az Örkényben lévő, Euroring versenypályán.
Az alábbiakban megtekinthetitek a tesztről készült belső kamerás videókat, fényképeket, és a versenyzők élménybeszámolóját.
Fotók:
Kocsi Viktor:
“Egy álmom vált valóra, versenyautóval versenypályán csapatni. Nagyon jó volt a feelingje az egésznek, már a beszállástól kezdve. Az autó szuper volt, erre a pályára pont tökéletes. Kár, hogy csak a kettes és hármas sebességet kellett használni. A végére sikerült egész jól belejönni. Szerintem megyek majd máskor is. Egy felejthetetlen élmény volt. Köszönöm AGB a lehetőséget.”
Bencze Tünde:
“Az úgy kezdődött, hogy tavaly sikerült ezt a tesztvezetést megnyerni többedmagammal. Sok akadály övezte a teszt megkezdését (pl időjárás), így csak most 2015.06.07-én sikerült megejteni. Megérte a várakozást, mert igazi élmény volt. Sokan lebecsülnék, hogy ez csak egy 1.5ös Szuzuki, de sokan mégis pozitívan csalódnak, mikor kiszállnak belőle.
Mi 8 kört teljesíthettünk az Örkényben található Euroringen. Én a pályát csak hírből ismertem most voltam rajta először. Így a pálya nyomvonala sem volt meg a fejemben. A 8 körből legalább 2 ment el arra, hogy megismerjem a pályát és a kocsit. A végére meg már inkább mentem volna tovább, mint, hogy ki kelljen szállni. Élmény, jó társaság és nagyon meleg. Külön köszönöm Andrisnak, hogy elvitt pár körre megmutatva, hogy igazából mi ki sem használtuk a kocsi erejét. Köszönöm az Országos Amatőr Gokart Bajnokságnak ezen belül Németh Attysnak, hogy ezt megvalósította/összehozta számunkra.”
Márton Balázs
“Ez a nap is elérkezett, úton Örkény felé előjött belőlem a bizonyítási vágy, amely kissé megcsappant az elhúzódó RCM-teszt bekövetkezése végett.. Szóval június hetedik napja, gyönyörű napos idő, meleg, csinos lányok, hideg sörök! 🙂 – Na jó, csak vicceltem.. Meleg volt a sör is! 🙂
Versenypályára érkezvén izgatott voltam vajon milyen lesz a pálya, a kocsi -3 éve nem ültem éles versenyautóban- de aztán gyorsan csalódás is ért! – láttam, hogy számomra távol vannak az üléstől a pedálok, igaz az RCM-es srácok segítettek némi szivaccsal a jobb üléspozíció megtalálásában, ami persze így sem sikerült 🙂
Kivártam a soromat, én voltam az utolsó AGB-s aki részt vett ezen a teszten, az induláskor látszott is, hogy nincs minden rendben, nyújtózva kezeltem a kuplungpedált és az amúgy pontos váltókart. Az autó kellemes meglepetés volt számomra, könnyen, pontosan irányítható! – Néhány kör elteltével sikerült megtalálni az íveket, innentől kezdve a lehetőségekből megpróbáltam a maximumot kihozni a magamból és a gumikból. Összességében nagyon jól éreztem magam, élveztem a vezetést! -remélem a többi szerencsés is. Köszönöm a lehetőséget az OAGB vezetésének, felejthetetlen kis vasárnapot sikerült “varázsolni” számomra.”
Reich Balázs:
“Vasárnap az utolsó csoportban kerültem sorra, így a többiek élménybeszámolóit és tapasztalatait begyűjtve vártam a soromat. A 15 perces pályaismertető végét őszintén szólva már nem fogtam fel a hőség miatt, de két dolgot sikerült megjegyeznem, éspedig hogy 1. csak azt csináljam, amit mondanak, 2. ha törik, fizetek, mint az orvostanhallgató. Aztán mentünk megnézni Gyurit és Bálintot, akik kőkeményen tolták a célegyenes végén. Az ő köreiből már személyesen is láttam, hogy nagyjából mire készüljek Már önmagában a nyers motorhang is nyomta az adrenalint, de látszott, hogy az etap végén már jó tempót mennek a srácok. Egy technikai szünet után aztán végre én következtem, és mivel nem igazán tudtam belülről ez hogy fog kinézni, egy egészséges feszültség azért volt bennem. Az első körökben kicsit el voltam tévedve az íveket illetően: a kanyarokon valahogy átevickéltem, egyenesbe hoztam, aztán ráálltam a gázra és néztem ki a fejemből, közben meg igyekeztem feldolgozni az instrukciókat. Körről-körre építettük fel a tempót, a végére már egész izgalmasnak éreztem egy-két határozott féktávot, ahogy a hátulja elkönnyült a Suzukinak és elkezdett táncolni, mint John Travolta. Aztán belülről a 4-5. körre már teljesen követhető volt, hogy mi történik, tudtam figyelni az ívek összefűzésére is, de bőven maradt javítanivaló, főleg mert a rázóköveket talán túlságosan is tiszteltem, pedig szívem szerint inkább átdobtam volna rajtuk az autót, de megkértek, hogy inkább ne. Szintén kérés volt, hogy csak hármasban menjünk, de ezt nem éreztem annyira problémának, nyilván nem a köridő volt a cél. Necces szitu nem igazán volt, talán csak amikor a szintén ott tesztelő Keszthelyi Vivien egy ívváltás után beesett mellém jobbról a semmiből, azon picit meglepődtem, mivel elvileg úgy volt, hogy erről rádión szólnak, de aztán mégse. Nyilván az erősebb gép miatt tudta megcsinálni, meg mert nekem még egy utast is cipelnem kellett, de nem volt gond.smile hangulatjel Összességében nagyon nagy élmény volt, megvolt egy olyan versenyautós feeling, főleg a limiterhez közeli motorhangnak és pár határozott féktávnak köszönhetően, és olykor azért Andráson is észrevettem némi izgatottságot. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy technikailag még úgy plusz 20-30 kör alatt simán fel tudnánk nőni a komolyabb feladathoz is és most már egy kicsit jobban el tudjuk képzelni, miről is szól a versenyzés ezen szintje. Ami érdekes volt, hogy a szimulátorhoz jobban tudnám hasonlítani azt, ami történik, mint akár egy versenygokarthoz, vagy egy utcai autóhoz. Köszönöm szépen a lehetőséget!”
Lencsés Bálint:
“Fantasztikus érzés volt beülni egy igazi versenypályán egy igazi versenyautóba. Már nagyon vártam a megmérettetést. Különösen furcsa volt, hogy nem volt bennem semmi félelem érzet, és egyáltalán nem izgultam a teszt előtt. Jó kis pörgethetős motorja, és meglepően élvezetes futóműve volt a kis Suzinak, ez különösen tetszett. Nem mondom azt, hogy még egy pár LE-nem fért volna el benne, szívesen megnéztem volna egy plusz 70-80 pacit. Összességében nagyon élveztem a tesztet és köszönöm az Amatőr Gokart Bajnokságnak a lehetőséget, hatalmas élmény volt.”
Fühl Zoltán:
Molnár György:
Topor Kálmán:
Virágh László: